Elérkezett ez az évszak is. Szeptember sokatok számára egyet jelent az iskola kezdéssel. Kicsit irigyellek benneteket, hiszen sokkal gondtalanabb akkor az élet, mint a nagybetűs életben. Mint mindennek, ennek a kornak is megvannak a maga problémái, ez nem azt jelenti, hogy tizenévesként ne lenne gondunk. Ott az elsőszerelem, a pályaválasztás. Talán az idő tényleg megszépít mindent. Sose hittem volna mikor azt mondták nekem évekkel ezelőtt, hogy addig örülj míg iskolába jársz.
Gyerekként, tinédzserként is meg voltak a magam problémái, és úgy éreztem, hogy a világ fekete és fehér, és alig vártam, hogy a saját lábamra állhassak. Nos ez több sebből vérzik, és sok olyan tényező van, és volt az életemben, ami nem rajtam múlt, nem én választottam.
Annak idején, édesanyám vitte a hátán a megélhetési problémákat, ő dolgozott, ő vezette a háztartást, kérdezte ki a leckét, ha szükséges volt. Sok mindent nem érzékeltem a napi rutin gondjai közül: időben befizetni a csekket...lesz-e elég pénz hónap végén, stb stb...
Ha lehetne csak egy napig, de újra kipróbálnám azt, milyen középiskolásnak lenni, mert az érettségi már 10 évvel ezelőtt volt...az idő telik, és az ősz ismét beköszöntött.