A mai posztban manapság igen népszerű animét veszem górcső alá, még pedig a Tokyo Ghoult.

Animések körében nem hiszem, hogy már be kell mutatnom ezt az animét, hiszen rövid idő alatt hatalmas sikernek örvendett, nem csak itthon, de a környező országokéban is, valamint Japánban is elég sok relikvia készül a rajongóknak. 

Mitől is olyan népszerű a Tokyo Ghoul?

A manga Sui Ishida (született: december 28-án) alkotta meg, akinek ez volt az első munkája. A manga a Weekly Young Jump magazin oldalain jelent meg. A manga 2014 szeptemberében ért véget. Viszont a light novel még mindig tart.

A történet egy fiktív valóságban játszódik, ahol emberek és ghoulok egy bolygón élnek, de nem egymás mellett.

Kaneki egy főiskolás fiú, akinek a szülei már nem élnek fiatal kora óta, így korán megtapasztalja, hogyan kell felnőtté válni. 

Ő is mint a többi korabeli fiú szeret lányokkal ismerkedni, de túl félénk hozzá. Egyik késő délután Rize nevű lány elcsábítja őt. A lány csak látszólag ártatlan, hiszen ő is ghoul, aki azért csalja el főhősünket, hogy megegye. Egy végzetes baleset következtében Rize életét veszti, viszont Kaneki is súlyosan megsérül, így a kórházban megkapja a fiú a lány szerveit, amitől ő is félig ghoullá változik. Átmenet lesz belőle ember és ghoul között. Kaneki nehezen fogadja el új lényét, hiszen Rize gonosz ghoul énje benne rejtőzik, és időnként a felszínre tör.

De kik is a ghoulok? Egy emberevő, ember külsejű lények. Ismertető jelük a piros szem, valamint a különleges harci eszközük a Kagune. Mindegyik ghoulnak más-más Kagune-je van. A ghoulok többsége nem öl embert, igyekeznek beilleszkedni a társadalomba, ismerkedni a szokásokkal, és felvenni azokat, mint például az Anteiku kávéházban dolgozó lények. A ghoulok csak emberhúst, valamint kávét képesek fogyasztani, minden más emészthetetlen a számukra. 

Kaneki is elszegődik ebbe az Anteiku kávéházba, hogy megismerhesse a ghoulok életét, hiszen részben már ő is ehhez a világhoz tartozik, habár kitart az ember mivolta mellett.

Az anime kétszer 12 részből áll (napjainkig). Már az elején töményen kapjuk a vért és az erőszakot, hiszen a megtámadott Kanekinek esélye sincsen a rátámadó Rize ellen. A történet egyedi, mégis láttunk már Kanekihez hasonló személyt, aki nem képes elfogadni a változást. Mint például Louis az Interjú a vámpírral című filmben/könyvben.

Természetesen az emberek szokásukhoz híven nem tudnak együtt élni senkivel és semmivel, ami különbözik tőlük, és kicsit is veszélyes rájuk nézve. Galamboknak nevezett emberek vadásznak a ghoulokra, és gondolkodás nélkül megölnek bárkit. 

Igazából Kaneki küzdelmét láthatjuk, majd azt, hogyan adja fel emberségét. Szerintem elég szerethető karakter, és sokkal közelebb áll hozzám a ghoulok felfogása, mint az embereké. Igazából itt is, mint a való életben, az emberek többsége nem hajlandó együtt élni másokkal a bolygón, természetesen vannak kivételek, akik képesek a ghoulokkal barátkozni. Nagyon ritkán előfordul ghoul és ember szerelem is. 

Míg Kaneki küzd a benne lévő Rize-zal, addig a ghoulok bizonyos része elkezd mozgolódni, hiszen hamar híre megy egy félig ember félig ghoul lénynek. A történet lassan indul, számomra elég unalmas is volt, csak az első két részt néztem meg, majd el is kaszáltam hónapokra. A sztoriban egyre több ember, és ghoul sorsát ismerjük meg, majd igazán az utolsó 2-3 részben hozta a számomra régen várt áttörést. Utoljára a Fűrész című film első részének a végén voltam ennyire letaglózva. Bár a Fűrész kegyetlenségén túlmutat a Tokyo Ghoul, mert sosem láttam ilyen valósághűen ábrázolni egy ember megtörését. Nehéz spoiler mentesen írni a dologról. Az a lényeg, hogy Kaneki kegyetlen kínokat él át, egy felsőbbrendű ghoultól. A kínzás minden fokát megcsinálja szerencsétlen sráccal, rossz nézni. A kínzások között Kaneki belső párbeszédet vív a benne élő Rize-zal, aki sokmindenre felnyitja a szemét. Szerintem Kanekinek meghasad az elméje, elveszik az a lény belőle, amit embernek lehet nevezni. A trauma hatására nagyon erős ghoullá változik, és elhagyja az Anteiku kávéházat, hogy megvédje a szereteit. Beáll egy híres ghoul bandába, akik elég sokszor pusztítanak a különböző körzetekben. A második évad végére szintén beindulnak a dolgok, habár itt végig feszültem a 12 rész alatt, annyira izgalmas volt a történet. Nagyon reménykedem harmadik évadban, mert nem kapott tökéletes lezárást a sztori, és nagyon sok kérdést nyitva hagytak, amik megválaszolásra várnak.
Egyik legnagyobb hiányossága az animének, hogy a ghoulok múltjáról semmit nem lehet tudni.

Nem mehetek el szó nélkül a zenétől. Az opening eleinte nem tetszett a fülemnek, de aztán a magyar szöveg hatására teljesen beleszerettem, abszolút hozza az anime színvonalát. Illetve a két évad végén is, csodás zene cseng fel, libabőrt okozó szöveggel.

Opening magyar felirattal:

Ijesztő érzések kavarogtak bennem az anime megnézése után, és igazából jó pár hét eltelt azóta mióta megnéztem, de gondolati szinten még mindig a hatása alatt állok. 

A japánok mindig hihetetlen erősen tudják ábrázolni az emberi kapcsolatokat, azt, hogy mennyire is függünk egymástól, hogy meg tudjuk törni a másikat. 

Elég vegyesek az érzéseim az animével kapcsolatban, erős animációnak gondolom, mégsem sikerült azt a hatást kiváltania nálam, mint például az Attack On Titannak. Ez valahogy máshogy lett kedvencem. Értem, hogy mi ez a nagy hype körülötte, de magam részéről nem került be a TOP 10-be, de a TOP 20-as listámon helye van.

Ajánlom azoknak, akik bírják a vért, akik nem ijednek meg a felismeréstől.

Ti ismeritek a Tokyo Ghoult?