Kategóriák

2013. december 3., kedd

Könyvajánló: Jack Ketchum, A szomszéd lány

Sziasztok Lányok!

Tudom mindenki karácsonyi hangulatban van, én is, viszont gondoltam még december elején sokkolok ezzel a könyvvel, erről már olvashattatok, akkor a filmről írtam. Évek óta vadászom a könyvet, sikerült elolvasnom, egy napon belül, és nem feltétlen azért mert jó...






Sajnos nem sok mindent találtam az íróról és a szegényes angol fordításomat olvashatjátok :) 
1946 november 10-én született New Jersey-ben. Többnyire horror, thriller kategóriában ír, és több díjat is bezsebelt (Bram Stoker Award,  (1994), (2000), (2003 twice), World Horror Convention Grand Master Award (2011). Több filmadaptáció is megjelent könyveiből, mint például a fent említett A szomszéd lány illetve a Red.

Nos mielőtt belevágnék a könyvbe, el kell mondanom, aki nem bírja az ilyen fajta embertelenséget szerintem ne olvassa el a könyvet, főleg amiatt, mert a film nagyon lightos ahhoz képest ahogy megírta az író ezt a történetet, ugyanis ez egy igaz történet a '60-as évek Amerikájában történt.
Meg és Susan egy távoli rokonaikhoz kerülnek miután meghalnak a szüleik autóbalesetben, de ők túlélik. Susan sérült meg kettőjük közül a legjobban, neki fém szerkezet tartja a lábát, hogy járni tudjon, Meg testén több heg látszik.
Miután a testvérpár a Chandler családhoz kerül igyekeznek beilleszkedni Ruth és három fia hétköznapjaiba.  
Meg megismerkedik Daviddel aki a szomszédban lakik- az ő szemszögéből van megírva a történet, majd jóban is lesznek- hiszen ő is állandó vendég a Chandler családnál. És nem utolsó sorban megtetszik neki a lány. Ruth-ot elhagyta a férje, ami kiváltotta nála az elmebetegség első fokát, és tehetetlen dühében elkezdi a lányokat bántani, viszont a legdurvábban Meggel bánik, eleinte ő, majd később a fiai is beszállnak a játékba, ezzel a 16 éves lánynak a legrosszabb dolgokat kell kiállnia, ráadásul később a környéken lakó tizenévesek is csatlakoznak az elmebeteg családhoz és szintén válogatott kínzásoknak teszik ki a lányt, nem csak fizikailag de érzelmileg is. 
David az egyetlen barátja, igaz ő is végig nézi a brutalitást, de ahogy haladunk a könyvben, egyre inkább ráeszmél arra, hogy ez nem "egészséges" amit a lánnyal művelnek, eleinte nyugtatta magát, hiszen Ruth az ő fejét is telebeszélte, hogy ezt Meg megérdemli amit kap. A fiúnál akkor történik meg a tényleges változás, mikor látja hogy játszótársai is kegyetlenül bánnak a lánnyal, akkor döbben rá, hogy a végtelenségig nem lehet kínozni senkit, és, ha ez így megy tovább Meg meg is halhat, hiszen ilyen fokú brutalitást nem lehet kibírni, mint például, leforrázás, ütlegelések, vágások, éheztetés, kifeszítés, cigarettával való égetés, kólás üveggel történő erőszak és ez csak pár dolog amit ez a lány elszenved a kínzóitól, ennél sokkal durvább és kegyetlenebb eszközökhöz folyamodnak a könyvben.
A könyvnek van egy kritikus pontja mikor a narrátor nem hajlandó tovább mesélni a történetet, sejteti velünk, hogy mégis mi történt, de nem hajlandó papírra vetni azt.
Mikor a végére értem a könyvnek, a döbbenet és a tehetetlen düh érzelmei hullámoztak át a lelkemen. És a sokk az, hogy tényleg megtörtént eseményen alapul, és tudom, hogy a mai világban is előfordulnak az ilyen fajta bántalmazások, és van aki nem éli túl, vagy van aki túléli, és soha többet nem lehet már az aki volt, mert egy ilyen után felállni biztos gyökeresen megváltoztat, és olyan mértékű rombolást okozhat, ezt senki nem érdemli meg. Igazából, ha másra nem megtanított arra, hogy nem szabad csukott füllel és szemmel élni. Mert itt is hiába tudtak egyesek a dologról, nem segítettek a lánynak, és igazából ebben ez a dühítő. David állt ki egyedül mellette, de neki is nagyon sok időbe telt mire rájött, hogy ez így nem mehet tovább.
A másik ami nem fért a fejembe, hogy hogy tudnak ennyien ilyen kegyetlenek lenni, mert az a történetből kiderül, hogy Ruth nem volt normális, és a fiai is örökölték az elmebetegséget, de az hogy idegen gyerekek, minden jó érzés nélkül ezt meg tudják tenni mással, több héten át. Felháborító. Mélységesen felháborít ez a történet. Néha abba kellett hagynom az olvasást, mert már annyira megviselt, hogy képtelen voltam tovább olvasni. Ajánlom  ezt a könyvet, mert sok mindenre felnyithatja a szemünket, és talán rájövünk arra, hogy segítsünk egymáson, segítsünk másokon, főleg ha ártatlan életekről van szó. Talán ez a könyv megtaníthat arra, hogy emberségessé váljunk. 
Tényleg akinek nagyon gyenge az idegzete az ne olvassa el, viszont akárhogy is, de a történet tanulságos.
Nyilván nem fogom újra elolvasni.

Ti olvastátok?


7 megjegyzés :

  1. Felkeltette az érdeklődésemet ez a könyv... Ha egyszer eljutok oda, biztos elolvasom.
    Pár éve olvastam R. Merle-től a Védett férfiakat (egy tanárom javasolta), nálam az a könyv verte ki a biztosítékot. Elég durva utópiát ábrázol benne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, biztos elolvasom :) Érdekelnek az ilyesmi könyvek, mindjárt utána is nézek :)

      Törlés
  2. Nem olvastam, de lehet, hogy el fogom. Ha megvan Neked, kölcsön kérhetem?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos nem a nyomtatott könyvet tudtam olvasni :(

      Törlés
  3. Hihetetlen, hogy képes voltál elolvasni és kibírtad ezt lelkileg... nekem ez már nagyon sok lenne. A film is iszonyatos volt, na de hogy erről részletesebben is olvassak, nincs az az isten...

    VálaszTörlés
  4. Elég edzett vagyok lelkileg :-D Alapjáraton könyvekben a horror műfajt szeretem. Ez a könyv is nyilván fel volt javítva úgymond. Nem egy egyszerű olvasmány de tényleg meg tudja változtatni az ember hozzáállását a dolgokhoz :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sokat számított az is hogy Stephen King ajánlása van az elején. Egyik kedvenc íróm :)

      Törlés

Back to Top